Nagy az Isten állatkertje és nincsen rajta kerítés. Ez a mondás gyakran eszembe jut, főleg most, hogy ezen a héten többet voltam emberek között, mint amennyit kellett volna. Igaz, hogy teljesen másról akartam írni a következő bejegyzésemben, de valahogy ma reggel, három fiatal beszélgetése megihletett, hogy inkább a rothadó társadalmunkról siránkozzak. Ma reggel ugyanis a munkába menet, ahogy utaztam a 7E jelzésű autóbuszon, a Kosztolányi Dezső térnél felszállt 3 fiatal. Egy lány, két srác kíséretében, olyan 16-18 év körüliek lehettek. Természetesen ment a lány elbűvölése végett a nagy sztorizás, történetmesélés, hogy minél jobban le tudják nyűgözni a lányt. Hogy ez sikerült-e nekik azt nem tudom, de hogy engem lenyűgöztek a sok hülyeséggel az biztos.
Mikor felszálltak a buszra, éppen a füvezős, részegedős történetét mesélte az egyik srác, az, amelyik inkább tűnt a „férfi falkák” vezérének, az alfa-hímnek. Éppen azt ecsetelte, hogy az egyik alkalommal már annyira be voltak rúgva és szívva, hogy mikor odaültek az asztalhoz, hogy tekerjenek egy újabb spanglit, akkor már nem látták, találták a „cuccot” sehol sem. De erre jöttek a kis manócskák, akik hoztak nekik egyet-egyet, és már ott is volt a kezükben az újabb szál cannabis cigi, amit szívhattak el azon nyomban. Na, mondom magamban, ez kész, ennyit a mai fiatalokról, de szerencsétlenségemre a történetek sorának még közel sem volt vége. Ahhoz képest, hogy iskolás fiatalokról, középiskolás fiatalokról beszélünk, nagyon furcsa, hogy már ennyire megy a kocsmázás. Persze mi se voltunk szentek negyedikben, mikor már nagyon sok lyukas óránk volt érettségi előtt, mi is ittunk okosságokat, de nem ilyen mennyiségeket, mint amik a történetben elhangzottak, még ha azok a történet miatt túlzásnak is tűnnek.
Szóval a két srác nagy lelkesedéssel mesélte a lánynak, hogy hát ők elég gyakran iskola után mennek a kocsmába inni, mint ha erre büszkének kellene lenniük, ezzel próbáltak imponálni a lánynál. Sőt, az alfa-hím pont azt mesélte, hogy egy alkalommal, iskola előtt, éhgyomorra egy Jagerrel és egy sörrel indította a napját, majd úgy ment be a suliba, aztán suli után irány a kocsma. Ott megint éhgyomorra két sör. Na persze a történet csattanója sem maradhatott el, hogy mondta a haveroknak, hogy nem jó éhgyomorra ennyit inni, és azzal a lendülettel a hányása beterítette az egész asztalt. Romantikus a történet, nem de? Én is pont így szoktam udvarolni a lányoknak. Több apró történet is előkerült baracklopásról, vagy, hogy Kelenföldön háztetőre másztak fel, ahol piromán hajlamaikat élhették ki, és gyújtogathattak. Szóval ehhez hasonló, kis történetekkel szórakoztatták a lányt. Hogy neki ez tetszett-e, azt nehéz kideríteni, mert mosolygott ugyan, de hogy valójában mit gondolt a két srácról, azt már nem tudni.
A másik srác, legyen ő a béta-hím, ő is hasonló történetekkel szórakoztatta lányt. Látszott rajta, hogy neki ténylegesen tetszett a lány. Próbált testi kontaktust is kezdeményezni, de ez mindig kudarcba fulladt, mert vagy nem merte megérinteni a lányt, vagy csak annyira futotta, hogy a kezét a vállára tette, és ennyit mondott hozzá: „látod, mi ilyen srácok vagyunk, tudunk mi élni”. Mint ha a részegedésre, a hányásra, a gyújtogatásra lenne szüksége a lánynak, bár ebben a társadalomban már nem tudom eldönteni, hogy ki mit akar. Szerintem az emberek többsége se tudja.
Vicces volt az a jelenet is, mikor azt ecsetelték, hogy mit akar a béta-hím, mármint a lánnyal kapcsolatban. Magára a teljes jelenetre nem emlékszem, de a lényeg az volt, hogy az alfa-hím beszólt a „barátjának”, hogy tudjuk, hogy Te mindent akarsz, félre érthetetlenül a lányra célozva. Persze erre a béta-hím le is kevert egy pofont az alfa-hímnek, a teljesség kedvéért.
Bevallom őszintén, azért amellett, hogy szánakozom az ilyesmin, mindig lenyűgözve nézem, hogy hova fajult el a társadalmunk. Hogy romolhatott, hígulhatott fel ennyire a fiatal generáció. Nem mondanám magamat öregnek persze, hiszen még a 30. évemet sem töltöttem be. Viszont úgy érzem, hogy a mai 16-20 évesek már nagyon züllöttek lettek. Ez persze szerintem a társadalom, a globalizáció hibája. Azoké a szülőké, akik hagyják, hogy a gyerekük nevelés nélkül nőjenek fel, a gyerekek a médiából, internetről, és egymástól tanulják el a hülyeséget úgy, hogy nincs semmilyen szülői, vagy tanári kontroll, hiszen manapság a tanároknak nincs joga a gyerekneveléshez.
